2012. november 29., csütörtök

Gyors vegyes ezmegaz


 Már megint annyi mindenről akartam írni... és most itt ülök és nem tudom, hogy össze bírom-e szedni a gondolataimat... Ez a manócska olyan édes!! Egy édes kis cukorbogyózsivány :)
Alvás
Úgy kb. egy hete (de lehet, hogy több - vagy kevesebb... időérzékem elmúlt...) teljesen megváltozott az alvási ritmusa. Előszöris többet alszik nappal - sokszor másfél órákat, este viszont - valószínűleg pont emiatt - sokkal később alszik el. Most már nem is erőltetem a 8-kor alvást, inkább olyan fél 9 felé kezdem el nyugovóra tenni, de nem nagy sikerrel. Általában 9-fél 10 felé alszik be. Addig meg megy a muri - de nem akármilyen ám! Hancúrozik, rohangál (azaz húz minket maga után - járni még nem tud, de futni igen! :D), incselkedik, viháncol... elképesztő. Emberem szerint érzi, hogy közeleg az alvás idő, és nincs kedve hozzá. Hát, ez lehetséges... Viszont így nagyon hosszadalmasra nyúlik a bealtatás és bevallom, sok türelem kell hozzá. Hiába kapja később a bealtatós kajcsit, motolla üzemmódban rója a köröket a szobában, s nem hajlandó még ölben sem megmaradni, nyugton lenni. Nem kevésszer kaptam agyhúgykövet, miközben arra vártam, mikor merül már ki a duracell elem?? S miközben én erre várok, ő kérem szépen nagy elánnal mutogat mindenfele, amerre menni szeretne, sőt, sokszor lekapálózza magát a földre és teper a hintájához, vagy a mosógéphez, vagy tudomisén hova. Arra azért rájöttem, hogy amikor elkezd az ölemben ficánkolni, akkor szépen leteszem az ágyra, és itt várjuk be álommanót. Ez a módszer kb. 3 napja bejön. Igaz, kb. fél óra el kell, hogy teljen addig, de a végén csak kimerül a nagy hancúrban és egyszercsak nem mozdul többet a kis kópé, durmol szépen az ágy valamelyik szegletében. Amíg ide eljutunk, addig össze-vissza dobálja magát az ágyon, nagyokat gurgulázva hahotázik, imádja, ahogy a párnákra, takarókra rávetheti magát és ezt ki is használja alaposan :)
Fejbeverés
Hát miért mindig a fejét üti be??? Szegénynek már akkorákat koppant a buksija! :( A múltkor - a nátha ideje alatt - egyik éjszaka annyit forgolódott, hogy lezúgott az ágyról. Szerencsére ez csak egy matrac, de akkor is félelmetes volt hallani az alsó szinten, mekkorát koppant a koponyája az esés következtében. Rémülten rohantam fel, de szerencsére nagy baj nem történt, főleg hogy szőnyegre esett, de azért kicsit megijedtem.... Azóta leterítek a takarót a matrac aljába is...
Pelusozás-pisilés
Kitaláltunk egy kompromisszumos megoldást (lehet, hogy ezt már írtam???): állva bontom ki, törlöm meg, majd csak akkor fektetem le, amikor az új pelust ráadom. Így teljes békében telnek a pelus cserék. Van egy új szokása: ahogy lekapcsolom róla a használt pelust, pisil picit. Két rövidet. Aztán miután leveszem a pelust, azaz kihúzom a két lába közül, megint pisil - általában szintén kettőt. Hát nem semmi!! :D Jópárszor megjártuk a dolgot - főleg az elején - mert telibe pisilte a harisnyáját, nadrágját. Mióta tudom, hogy mire számíthatok, kivédem a pisit egy vattadarabbal. Többnyire. Ha engedi :)
Nátha
Mintha múlna, de nem szeretném elszólni magam...

2012. november 27., kedd

A dátháról


 A dokibácsi szerint 4-6 hét. Ha jól emlékszem, nekünk kb. úgy 10 napja kezdődött. Szerencsére a takonykóron kívül más tünet nincs. Persze ez is elég kellemetlen, hisz volt olyan nap, hogy megállás nélkül folyt az orra, a törlést meg utálja, nem hagyja. Az orrszívásról nem is beszélve, de azt már mi sem erőltetjük. Apu szerint felesleges, doki bácsi is csak legyintett rá egyet... úgyhogy... mi is. Úgy veszem észre, nem csak nekem, Emberemnek sincs kedve ezzel gyötörni Ficerét. Orrdugulás összesen kétszer volt, szerintem egyszer egy beszáradt takonydarab miatt, másodszor pedig a LUUF balzsam sokat segített. Az én nyakamra kentem, így mivel Ficere az ölemben próbált bealudni, elég hatékonyan sikerült belélegeznie. Lehet, hogy ez az első alkalomnál volt?... Már nem tudom. Lényeg, hogy az orrdugulás szerencsére nem nagyon jellemző. A takony meg folyik ki, ami egyrészről jó, másrészről nyilván kényelmetlen, nem csak a törölgetés miatt, hanem azért is, mert néha akarva-akaratlanul rászárad egy kevéske az orra hegyére, amit aztán tengervizes oldattal átitatott vattával törlök le - persze nem adja könnyen magát, de legalább nem sír közben... Ja igen, az orrszívás semmit nem számított orrfolyás tekintetében. Amikor az elején kiszívtuk párszor, 5 perc múlva ugyanúgy ott csillogott a víz szerű lötyi a kis orrlukában. Úgyhogy, ez is hozzásegített ahhoz, hogy hamar felhagyjunk a dologgal. 
Sokkal inkább aggasztott az, hogy éjszakánként állandóan lerúgta magáról a takarót és én nem tudtam mindig azonnal betakarni. Kicsit feljebb vettük a fűtést, de ezt sem éreztem teljesen jó megoldásnak. Legjobb lett volna egy hálózsák, de azt meg nem bírja magán elviselni. Addig agyaltam, hogy mit lehetne tenni, míg eszembe jutott egy frappáns ötlet: van egy kötött mellényem, amit amúgyis csak nagy ritkán hordok, arra gondoltam, ez pont jó lesz neki éjszakára. Akárhogy is kapálózik, nem esik le róla, ugyanakkor a mozgásban sem akadályozza. Így is lett: már két éjszakát töltöttünk benne, prímán rajta marad akkor is, amikor a takarót lerúgja magáról és a forgolódásban sem zavarja. Azóta mintha az orra is kevésbé folyna... :)

2012. november 26., hétfő

Zsivány, zsivány... :)

Ma kijátszott engem ez a kis kópé! Nagy elánnal porszívóztam a konyhában, Ficere ezalatt ott sertepertélt körülöttem - egy ideig. Hirtelen arra eszméltem, hogy Ficere SEHOL a látóhatáron. Futás a cserepes virág felé, ami mindig vonzó célpont számára - hisz tiltott. Valóban ott ücsörög - virág, is cserép is a helyén szerencsére - , ellenben Ficere a kezét nézegeti gyanúsan. Közelebb lépek: mindkét tenyere fekete a kosztól... Hát csak belemarkolt abba a virágföldbe! :D Irány a fürdőszoba, egyik kéz, másik kéz, majd látom ám, hogy túl sok a feketeség körülöttünk: na igen, a nadrág is csupa piszok. Arról nem is beszélek, hogy Ficere legszívesebben lenyalta volna a tenyerét... Hát... legalább az egyik tiltott vágya teljesülhetett! :)

2012. november 25., vasárnap

Rontó Pál, azaz kő kövön (pontosabban ruha szárazon) nem marad...


 Huhh, Ficere elevensége nem mindennapi. Ártatlan tisztasággal amortizálja romjaiba az embert nap végére. Oly bájos, aranyos, cukimókus, hogy még haragudni sem lehet rá. Előszöris hihetetlen ráérzéssel találja meg azokat a helyeket, tárgyakat, amikhez nem szabad nyúlnia, mert veszélyesek lehetnek. Persze, ezek érdeklik a legjobban: a hűtő, amikor meg van fázva, a sütő, mert olyan izgi volna kirántani az ajtaját, a szemetes, amiben olyan jó lenne turkálni, Apa szervere, amiből kábelek tömege lóg kifelé, az egyetlen földön található virágcserép, amibe olyan klasszul bele lehetne kapaszkodni, a mosogatógép tele szennyes edénnyel vagy anélkül (az alsó kosarát többször is sikerült kirángatni a helyéről). Tegnap a hűtőszekrény egyik polcát kapta ki egy hirtelen mozdulattal, minek következtében jó sok üveg- és porcelán edény landolt a padlón, köztük a kedvenc csészém és csészealjam is, melyek közül az utóbbi nem úszta meg a katasztrófát. Sajnos ki kellett dobni, mivel ripityára tört :((
Ma délután elhatároztam, hogy iszom egy finom kávét, de hogy Ficere se maradjon ki a buliból, vele nyomattam meg a kávé készítő gombot a gépen - ahogy ezt már tettük többször is, - minden rendben is volt addig a pontig, míg a kávé elkészültének pillanatában Ficer bele nem kapott a frissen gőzölgő, zamatos feketébe... Részemről éles sikoly és hirtelen hátraugrás, csésze részéről földre repülés, kávé részéről padlón, tócsába terülés, valamint a hófehér nadrágomon és bandázsomon kövér barna foltok hagyása. A következő pillanatok hisztérikus szitkozódással, mérgelődéssel, bosszankodással, kávé feltörléssel, bosszankodással, átöltözéssel, ruhák beáztatásával, szitkozódással, felmosással teltek. Ficere megilletődve nézett, érezte, hogy valami nem jó történt, főleg miután sikerült olyan határozottan elleneznem, hogy belemásszon a csábító kávétócsába, hogy szót fogadott. A további események alatt az ölemben volt, mivel szerintem picit megszeppent, és nem akarta, hogy letegyem. Így persze nem volt könnyű ruhát beáztatni és felmosni, de megoldottuk. Arra gondoltam, vajon hányszor fog még a kávé a ruhámra ömleni a közeljövőben?... (Minthogy kb. egy hónapja ez már megtörtént az egyik kávéházi látogatás alkalmával). Szóval jobb lesz lelazulnom... Miután túltettem magam a dolgon, kávé feltörölve, ruhák a lavórban, rajtam tiszta nadrág és bandázs, lementem a konyhába és újból lefőztem magamnak a kávét. Ezúttal én nyomtam meg a gombot...

Hancúr

Imád hancúrozni az ágyon, hemperegni a takarók között, ide-oda forogni, dobálni magát a puha párnákra... Hatalmasakat kacarászik, sivalkodik közben, huncutul hív a szemével, hogy hancúrozzak én is vele. És én megyek, rávetem magam, és jól megdögönyözöm... :)

Humor Herold

Nem elég, hogy nagyokat rötyög rajtam, amikor szenvedek a fogcsikorgatásától, remekül szórakozik azon is, amikor öltöztetés közben a harisnyát próbálom ráadni a lábára. Észre vette, mekkora poén, hogy kapkodok a lába után a harisnyával, zoknival, nadrágszárral... Persze, ehhez kellettem én is, aki rájátszott a dologra, mindenesetre annyira rákapott erre a mókára, hogy most már szánt szándékkal, direkt kalimpálni kezd, amikor meglátja kezemben a harisnyanadrágot, amit épp készülök ráhúzni a lábacskájára. Ez a játék annyira tetszik neki, hogy hatalmasakat kacarászik, sivalkodik közben. Irtó jól szórakozik, meg hát én is benne vagyok a buliban, persze lelkesen kergetem a lábfejét a harisnyával, és még csak színlelnem sem kell, tényleg nem könnyű elkapni! :)

Fogcsikorgatás

Úgy csikorgatja azt a hat fogát (alul kettő! :D), hogy sokszor azon csodálkozom, nem tört el még egyik sem... Hangosan, élesen, annyira erősen, hogy belesajdul a fülem, feláll a szőr a hátamon. A múltkor nem bírtam tovább, fintorogtam neki egyet, és kértem, hogy "Ficere, könyörgöm, ezt hagyd abba"! Ez aztán olaj volt a tűzre. Nagyon tetszett neki, ahogy feljajdultam-szisszentem a kellemetlen hangtól, így természetesen nem hagyta abba, sőt, ráerősített és nagyokat röhögött rajtam, ahogy eltorzult az arcom és panaszkodtam minden egyes fogcsikorgatás után :)

Angyal-anyák


 Minden anyának olyan szerepet kéne betöltenie, mint egy őrangyalnak: végtelen szeretettel fogadni a leszületett lélek érkezését, puha, meleg gondoskodásba burkolva enyhíteni a földi létezés gyötrelmeit, végtelen türelemmel, gyöngédséggel segíteni beilleszkedését világunkba, óvó figyelemmel megerősíteni a hitét önmagában, elültetni benne a bizalom magját. Vigyázva őrizni gyermeke egyéniségét, kibontakoztatni csodálatos képességeit, s mindezt úgy, hogy közben nem érinti áldott szárnyait, melyekkel az később szabadon szárnyalhat... és az anya engedi szárnyalni, mert el tudja őt engedni, ha kell... De a háttérben mindig ott lesz, mint egy biztos bázis, ahova gyermeke bármikor visszatérhet, ha szükség van rá. Megszeretteti vele az életet... megadja neki a boldogság csíráját és a tudást, mely képes lesz a csírából virágot fakasztani. Én ilyen anya szeretnék lenni.

Nem kis feladat!... :)

2012. november 24., szombat

Okos, jó kifiú

Ma reggel hintázunk a kedvenc kis hintánkban, Ficer élvezettel gyűrögeti a hinta forgatható tetejét, én meg érzem ám, hogy Kakovec úr megérkezett a pelusba. Mondom neki (kedvesen): "Fic, büdi kaki van a pelusban, gyere cseréljük ki a pelust, vegyük ki a büdi kakit! Gyere, cseréljük ki a peluskát." Néz rám a nagy barna szemeivel, majd kisvártatva előrehajol, nyújtja a kezét, hogy ölbe vegyem és békésen elindultunk peluscserélődni. WOW!! Ilyen még nem volt! :) EZT IS ÉRTI! :) (És nem utolsó sorban beleegyezett a számára nem oly kedves művelet végrehajtásába!...)

Rafkós :)

Tegnap este, amikor épp motolla üzemmódban hancúrozott lefekvés előtt, én meg a gépem előtt álltam és kutattam valamit a neten, egyszer csak hallom a felszólító hangocskát (nyögés szerűséget) "aa", "aa". Ficerke a szőnyegen ücsörög és a teás cumisüvegét emelgeti felém. Na jó, gondoltam, akkor szomjas a kis drága. "Gyere ide bogárka, akkor iszunk." Ekkor eldobta az üveget és kacagva iszkolni kezdett előlem négykézláb!! Mi ez, ha nem direkt figyelemfelkeltés?: "Anya, figyelj rám, gyere már játszani velem!!" Kis ravasz :))

2012. november 22., csütörtök

Akaratnyilvánítás

Olyanokat csinál, hogy megfogja a keze ügyébe kerülő teás cumis üveget, felemeli felém, és nyomatékosan mondja "a" (leginkább nyögéshez hasonlítsaám,), jelezve, hogy szomjas, inni akar. :)

Doki bácsi, vásárlás és egyebek


 Ó, hát annyi mindent akartam ma lejegyezni, aztán most itt ülök a gép előtt és mindjárt leragadnak a szemeim... Írni akartam pl. arról, hogy mostanában - kb. amióta tart a takonykór - olyan nehezen alszik el! Régebben 8 óra tájt benyomtuk az esti kajcsinkat, s legtöbbször még a végére se értünk, Ficere be is aludt. Most meg!... Pfffff. Tiszta kínszenvedés. Hagyom pörögni legkésőbb olyan fél kilencig kb., utána kezdődik bealtatás, mert pihenni kell(ene) vagy mifene. Na de nem oly egyszerű ám ez! Nem tetszik neki általában ez a dolog, tekereg a kezemben, csűri-csavarja magát, attól meg, ha énekelek, rendesen ideges lesz! Úgyhogy nincs éneklés, és takaró sincs, mert azt összekapcsolja a bealvással, ami ellen épp minden porcikájával tiltakozik ugyebár. Úgyhogy néhány kör séta után a sötétben nagy nehezen megérkezik álommanó. De furcsán ám, mert van olyan, hogy a kis muki félálomban hánykolódik jobbra-balra - tegnap, tegnapelőtt is bejárta az egész 2x2 méteres ágyat... HÁt... hátha ez a fura bealvás is lecseng hamarosan...
Tegnap jártunk a "csodadoki" bácsinál, szerencsére mindent rendben talált. A bal lába miatt, ami kicsit befelé áll, amikor jár, nem kell aggódni és egyáltalán nem kell vele csinálni semmit, majd magától helyére kerül, ahogy Ficere elkezd járni. Azért áll most kicsit jobban befelé, mert sokáig kúszott. Ez tényleg így van. A kajával is minden oké, tök jól csináltuk eddig, maradjon is minden így, azaz: mindent ehet tejterméket és tojást leszámítva. Olyan sütit is ehet, amiben van egy kis tojás belesütve. Ezt direkt megkérdeztem :) A náthájával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy 4-6 hét, és semmi tennivaló vele. Még az orrszívást sem erőltette. Sőt. Mintha az lett volna az arcára írva, hogy teljességgel felesleges. Kérdeztem az oltásokról - szerinte egy jó nagy kasza az egész és még a kötelező is sok. Úgyhogy nem adatjuk be a Prevenar-t. Állítása szerint úgyis csak 3 évig tart a hatása, másrészt pedig csak nagyon legyengült immunrendszerű emberek kapják be azt a nemtommilyencoccus-t.
Ma megérkezett a csomag, amit a Brendon-ból rendeltem: 1 kis bőrtalpú mokaszin (ez nagyon jó vétel volt, ebből kellett volna még egy a két szilikon zokni helyett...), 2 szilikon zokni, 1 álomszépzene cd, és nekem egy vanília színű bandázs. Rákaptam a bandázsokra - most!, miután a terhességem alatt szinte egyáltalán nem hordtam!... :D Itthonra remek darab leggings-szel hordva - védi a derekamat és a sejhajomat, azonkívül baromi jól néz ki, legalábbis nekem tetszik. Úgyhogy megvan az itthoni ruhatáram, minthogy tavaly jó sok bandázst vettem...
BAH!- ez egy új szavacska -szerintem azt jelenti , hogy NEM. Legalábbis olyan helyzetekben használta eddig. Ez azért vicces, mert a görögöknél így is szokták mondani a nemet :))
Nagyon szépen eljátszogat magában még mindig fent is, lent is - nyilván hangulattól függően azért időről-időre jön hozzám "tankolni", de sokkal jobb a helyzet mint néhány hete, amikor szinte egyfolytában rajtam lógott vagy nyafogott. Irtó cuki egyébként, egyre cukibb és egyre jobban odavagyok érte, éjjel-nappal csak puszilgatnám, ő meg imádja ezt, nevet, kacag, amikor elhalmozom a kis porcikáit a csókjaimmal :)) Édes cukibogárka!
Új szokást vett fel: peluscserekor, miután leszedem róla a pelust (most már mindig ÁLLÓ helyzetben) először is jókat nevet amikor kihúzom a pelust (gondolom, csikizi :)) ), aztán meg rendszeresen pisil egyet, kettőt, kedvétől függően. Azért problémás ez néha, mert az első eresztés pisi még a pelusba megy - nyilván már számítok rá, de előfordul, hogy a másodikat csak a pelus kiszedése után nem sokkal ereszti ki, s olyankor pisis lesz  a harisnyája, nadrágja... Szóval fokozottan résen kell lennem... :)

2012. november 20., kedd

Felállt- elalvás helyett virgonckodás

Eddig is tudott kapaszkodás nélkül állni, de a földről segítség, támasz nélkül feltápászkodni és megállni még nem láttam. Most is csak a szemem sarkából kaptam el a jelenetet, s miután megtörtént, fogtam csak fel, hogy nem kis horderejű dolog történt :) Egyébként egész este iszonyatosan fel volt pörögve, szerintem észre se vette milyen merész mutatványokat hajtott végre - a felálláson kívül is sokat ácsingózott egyedül, ide-oda tepert négykézláb, ki-be húzogatott fiókokat, ajtókat, továbbá végig egy tollal volt elfoglalva, azt hurcibálta magával mindenhová, s ha véletlenül nem lelte (merthogy majd minden "lépésnél" kiesett a kezéből), aggodalmas arckifejezéssel fürkészte, hova tűnhetett. Tudtam, hogy nem lesz könnyű az elalvás, mivel délután 2 órát aludt egyfolytában, de hogy még fél kilenckor is úgy fog pörögni mint egy ringlispíl, arra nem számítottam. Sőt. Egyre inkább beturbózta magát. Ekkor végérvényesen elhatároztam, hogy búcsút intünk a mai napnak, és nyugovóra térünk. Nem volt kis feladat. Ficere viszonylag gyorsan félálomba merült, de utána még vagy negyed órát pörgött FÉLÁLOMBAN!! Ide-oda hánykolódott, keresztül-kasul fetrengett a 2x2 méteres ágyon, s csak nagy kínlódások után merült álomba... Egy órával később a könyvespolc széléhez tapadva találtam rá, de nem mertem megmozdítani, nehogy felébredjen... Kicsivel később egy tompa puffanás után felsírt és ÜLŐ!! helyzetben találtam, a lábára ráhajolva. Ölbe vettem gyorsan, s szerencsére gyorsan visszaaludt...

Szív- és örömroham


 Ma kisebb szívrohamot kaptam, mivel egy rövid bejegyzés lefirkantása után felpillantottam a gépemből és Ficerét nem láttam SEHOL a szobában! Se a zene-bázisnál, se a mosógép előtt, se a szobácskájában - konkrétan ekkor kaptam "szívrohamot" -  minekután a lépcsőhöz rohantam, de szerencsére ott sem láttam a kis kópét. De akkor hol lehet?? Rémülten fordulok hátra, hát az ékszeres polcomnál matat némán, ártatlanul és boldogan mosolyogva, kezében az egyik kitűzőmmel (amihez úgy egyébként tilos hozzányúlnia... :) (Ennek örömére össze-vissza puszilgattam :)) ).
(Ui.: minél hamarabb meg kell vennünk azt az ajtót a lépcsőhöz!!!)

Kis nagyon elmés


 Mondom neki, "Ficere, megengeded, hogy kicsit kiszívjuk az orrod?" Már kezd lankadni a vigyor az arcáról, de még nem érti, csak kapisgálja, hogy valami kellemetlen dologról beszélek. Az ujjamat a két orrlukamhoz érintem, úgy mutatom és mondom "bzzzz-bzzzz Ficer, jó? Picikét." Megérti. A porrszívó szörny irányába fordul, ajkai legörbülnek, nyafogni kezd, Apa nyakába csimpaszkodik és teljes erőből hozzá tapad. Majd rájön, hogy ez nem pálya, hisz mindig az apja végzi ezt az utálatos műveletet, ezért gyorsan meggondolja magát, és átmászik hozzám!! Mindezt 11 hósan...
A távirányítókról már régóta tudja, hogy nyomogatásuk a képernyőn eredményeznek változást. Valahányszor a kezébe kerül tv távirányítója vagy a ps3-as konzolja, kíváncsian várja, mi történik a kijelzőn, amikor nyomogatja rajtuk a gombokat. PS3as joystick tekintetében sokszor csalódás éri, mert ezt általában kikapcsolt állapotban merjük csak odaadni neki...

2012. november 19., hétfő

Kórságok


Emberem és Ficerke mellett, most rajtam a sor "benyavalyásodás" terén. Semmi nagyon vészes, épp csak a torkom fájlalom - ami mellesleg elég kellemetlen. Nincs időm egyébként a saját nyűgömmel foglalkozni, mint ahogy általában nincs idő magamra... (most pl. az történt, hogy a polcról leemelt egy csészét, aminek a tartalmát annak rendje-módja szerint kiöntötte. Nyilván erről is én tehetek - miért nem rakom feljebb azt a csészét?? Úgy kell nekem. Szerencsére csak a habtapira folyt, és nem a szőnyeg fölötti részre.) Ficere takonykórja sajnos még megvan, eddig nagy  szörnyűségeket nem okozott, leszámítva a ma kora reggeli orrdugulást vagyis inkább egy beszáradt takonydarab miatt nem kapott levegőt, így nem tudott normálisan aludni :( Az ölembe vettem, próbáltam különböző pozitúrákat felvenni, remélve hogy a dugulás megszűnik, de mivel nem változott semmi, arra jutottam, hogy nem fogjuk megúszni az orrszívást. Reggeli után Apa ügyesen és gyorsan elintézte a kellemetlen de szükséges beavatkozást. Ficerének persze nagyon nem tetszett de viszonylag gyorsan megvigasztalódott. A hangulata, kedélyállapota a kórság ellenére elég jó szerencsére. Mondjuk, tegnap elég nyűgös napja volt, de estére úgy beturbózott, mint egy motolla - szokás szerint :)
Azért tudok mostanában többet írogatni, mert találtam a gépemnek egy biztonságos helyet a polcon, amit Ficer nem ér el. Állva gépelek, így  a manócskát is szemmel tudom tartani közben, aki hála az Égnek már nagyon szépen le bírja foglalni magát a terep felfedezésével :)

2012. november 18., vasárnap

Rámol, kutat, rendezkedik, pakol


...pl. könyveket le a polcról. A szekrényekből kirámol mindent, ami érdekli. Bőszen nyitogatja (-ná...) a hűtőt és a mosogatógépet - pont a két "rémálom"... Szegénynek nemet mondunk, de a hűtőnél engedékenyebb vagyok. Bár most, hogy meg van fázva, nem igazán jó, hogy ott álldigál a nyitott hűtőajtónál... :-/

A hintakezelés nagymestere lett :)) (Most is hintáztatja az üres hintát :)) ) Irtó édes. Rááll, beleül - de még csak oldalt tud, úgyhogy segítek neki. A hintázást rövid ideig élvezi. Ehhez sincs türelme sokáig, úgyhogy kiszáll belőle viszonylag hamar.

Az etetőszék szerintem bejött. Tetszik neki, örömmel ül bele, előszeretettel eszeget és tesz-vesz benne - na ezt sem sokáig, egy ideig... Aztán kikéredzkedik és útra kél... Hát ő már csak ilyen. Örökmozgó. Ficerke :) 

2012. november 16., péntek

Dátha

Ficerke tegnap éjjel betaknyosodott. Az a csoda, hogy eddig nem... Az Apja egy hete olyan de olyan gethes... és előtte is az volt. Gyakorlatilag meg sem gyógyult az egyik megfázásból, máris bekapta a másodikat. Ficere hősiesen állta a sarat... eddig. Még mindig elég jó a helyzet - tényleg csak ez a takonykór van, remélem ennyivel megússzuk a dolgot...

A "NEM" játék

Kedvenc játékom a "Nem" nevű mókás játék. Amikor én bizonyos dolgokhoz - pl. konnektorhoz, szobanövény kaspójához, leveléhez, a tv képernyőjéhez, Apa egeréhez, a forró sütőhöz, törékeny edényekhez nyúlok, vagy a hűtőt kinyitom, Anya és Apa minden haja szála égnek áll és felkiáltanak "Ficere NEEEM!", vagy "ezt NEM szabad", na ezt nagyon viccesnek találom! Ezért ilyenkor fülig ér a szám és mindig  újra és újra próbálkozom! ;)))) (Mert egy nagy zsivány, kópé csibész vagyok! ... Az imádnivaló fajtából :)) )

Tapsol

Ma tapsolt - szerintem először. Legalábbis nem emlékszem, hogy a két kezét összecsapkodta volna..., eddig mindig csak mást paskolt :)

2012. november 14., szerda

Cumi téma

Elfelejtettem megjegyezni, hogy nem mindegy ám, melyik cumi van a szájában! Többször is előfordult, hogy a kék "szellős" cumit kiköpte, amikor meglátta a "fogantyúsat" és helyette ez utóbbit tette a szájába. Úgy néz ki, ez valamiért finomabb :)). Ma reggel meg, ébredés után az én számba tette a cumit. De nem a cumis részével, hanem fordítva. És azt is csak egy egészen rövid pillanatra. Épp amíg el nem rötyögte magát rajtam, aztán visszavette... :))

Szemüveg

Ahogy ölbe vettem és a polcom előtt elhaladtunk, kipécézte magának a szemüvegemet. Odaadtam neki, mivel már vagy 2-3 tárgyat megtagadtam tőle (ezek között volt a Nadálytő krém - tudvalevőleg mérgező, egy vékony, hegyes, festékfoltos ecset és még valami de már nem tudom, mi volt az...). Így aztán megkockáztattam, hogy a szemüvegem megússza a dolgot. A legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy szétfeszegeti a szárait, ezt ugyanis nagy előszeretettel teszi a kis kópé. Apró kezeiben forgatni kezdte az összecsukott szemüveget, majd egyszercsak az arcomhoz emeli és ügyetlenül az orrom fölé nyomja... :)) Kis okos :) Persze, hogy felvettem neki... :) (Aztán levette rólam, és persze elkezdte szétfeszegetni a szárait... 

2012. november 13., kedd

Ruhák

Na erről csak annyit, hogy jó sokat elpakoltam és jó sokat kipakoltam. Meglehetős nosztalgiával raktam el a kinőtt rucikat... Furi (vagyis természetes :) ), hogy Artond már nem lesz olyan kicsi... Olyan gyorsan rohan az idő!!...

11 HÓS!!!

Ami azt jelenti, hogy egy hónap múlva SZÜLINAAAAP!!! :))) Jajj, annyira izgatott vagyok! Még sosem szerveztem a gyermekem szülinapját!! :))) Ez olyan fantasztikus! :)) Már most tervezgetem, hogy kiket hívunk meg, milyen kaja legyen, mit vegyünk ajándékba, mit veszek fel (roppant fontos!! :DD)... Szóval izgi. Arra gondoltam, két részletben is megünnepelhetnénk - egyszer Anyuékkal, másszor András családjával. Mondjuk, ez azért nem ideális, mert kettéoszlik az amúgy sem sokszor összesereglő család. Meglátjuk. Mindenesetre a tortán már most el kell gondolkoznom, mivel Ficere még nem ehet mindent... Lehet, hogy valami kukoricakása torta lesz :) Vagy valami gesztenyés csoda. Esetleg zabpelyhes ínyencség... Majd kitalálom. A fiam első szülinapjára! :) Még kimondani is felemelő!! :))))

Magamról

Na ez az, amiről nincs már energiám írni. Pedig lenne mit... Nyilván ebből is kiderül, hogy eléggé háttérbe szorulok én és az igényeim mostanság...

Vásárlások


 Na ez azért így túlzás, mert mostanában alig veszek valamit... Viszont kölcsön akartam adni a zaciba bevitt kismama övemet, erre kiderült, hogy múlt héten eladták! :O Még a nyáron adtam be, gondolván, hogy az ínséges időkben jól fog jönni az a pár ezer forint, de mivel semmilyen visszajelzést nem kaptam a sorsát illetően, úgy véltem még mindig elfekvőben van. Tévedtem. Ja, és állítólag nekem kellett volna betelefonálgatnom, hogy mi újság az övvel... Na mindegy, lényeg a lényeg, hogy elkelt, a pénzt pedig majd december elején vehetem fel. Mivel az övet Hugitól kaptam, megbeszéltem vele, hogy az árából elmegyünk kávézni egyet :)
Kihasználva, hogy a használt bababoltban jártam, kicsit körülnéztem. Néhány dolgot szerettem volna venni Ficerének, ezek közül sajnos a legfontosabb: bőr- vagy szilikontalpú zokni nem volt. Persze csak az ő méretében. Ellenben megtudtam, hogy 19-es a lába :) Vettem azért két harisnyát neki és a mai napon visszamentem a kiszemelt etetőszékért is. Nem volt túl olcsó ahhoz képest, hogy használt (10.100 Ft) és nem új gyártmány, de legalább nem kellett rá pénzt küldeni: az önkormányzati kuponok terhére vettem meg. Holnap "beüzemeljük" - nagyon kíváncsi vagyok mit szól majd hozzá Ficergő!! :) IZGI.
Venni kéne még: autós ülést (ezt végülis Sógorném ígért, csak nekünk nagyon jó lenne lehajtható háttámlás...), néhány polár pulcsit, talpas zoknit, esetleg kiscipőt.
Ja igen!! EGY HÓNAP MÚLVA SZÜLINAP!!! Már néztem is ajándékokat! :)))
Ezekre gondoltam:

http://jatek.teszvesz.hu/oktato_es_logikai_jatek/gyerek_laptop/gyermek_tabla_pc_zenelo_oktato_jatek_1664914007.html

http://www.babavar.hu/jatekok/kreativ-jatekok/wuddinio-orias-jatekcenter-kocka.html vagy

http://fakopancs.hu/5-jatek-egyben.html
 

PFFFFFFF!!!!!.....

Ez magamnak szól, és annak, hogy képtelen vagyok írni... Pedig úgy, de úgy szeretnék!! Annyi minden történik, rengeteg változáson mentünk keresztül az elmúlt hetekben és én csak pörgök mint egy motolla, de írni, arra nincs időm... vagy energiám. Pl. tegnap már este kilenckor kezdtek leragadni a szemeim, így aztán akkor sem bírtam gépre vetni, amit akartam. Azért, jegyzetelek szorgalmasan a kis határidőnaplómba, hogy mi az, amiket feltétlenül meg kéne örökíteni.

Az első és legfontosabb: MÁSZIK!!!!!
Pedig már majdnem lemondtam róla. Gondoltam, majd csak megbirkózunk valahogy a diszlexiával... :D Persze azért a gyógytornász barátnőmet felhívtam, hogy segítsen olyan gyakorlatokat találni, amikkel ez kiküszöbölhető, de még mielőtt jelentkezett volna, Ficere mégis rákapott a mászásra :) Hála az Égnek! Így azért nyugodtabb vagyok. Azért még vissza-visszahuppan a furi kúszó üzemmódjába, de ezt egyre ritkábban teszi. Tulajdonképpen az egész mászás sztori a múlt héten (vagy azelőtti héten) kezdődött, amikor Anyu és Emberem is felfigyeltek arra, hogy picike távokat megtesz mászva. Azt én is láttam, hogy ülés előtt mindig mászik kicsit, de gondoltam, ez csak a felülés miatt van. Hát, lehet, hogy amiatt volt, de hogy mászás lett a dolog vége, az szerencsére TUTI! :) Szóval nagyon ügyeske, és én is egyre többet agitálom a mászásra, pl. úgy, hogy amikor kéri a kezemet, hogy ide-oda menjünk, akkor inkább lehuppanok a földre, és mondom neki, hogy másszunk együtt :) Ilyenkor aztán úgy nézünk ki, mint valami négylábú állatmama és kölyke, vadászat előtt az erdőben :)
Ja igen. November 11-én tök egyedül felmászott a lépcsőn!! (Persze én mögötte álltam végig, de nem kellett hozzá nyúlnom!)

ÁLL ÉS LÉPÉSEK
Probléma nélkül megáll most már jó hosszú ideig, bár még imbolyog, de nem dől fel. Kifejezetten élvezi ezt a helyzetet, aztán azt játssza, hogy rám veti magát :)) A múltkor ebből az álldigálásból  ÖNÁLLÓAN MEGTETT 2 LÉPÉST!! Aztán szokás szerint nevetve rám dőlt :))

Egyre többet JÁTSZIK MAGÁBAN
Lent is, a konyhában. Kedvenc időtöltése a főzés :) és minden egyéb tevékenység, amihez lábas-fakanál szükséges :) Továbbra is szeret dobolni és a formabödönkével is szívesen lefoglalja magát. Na nem csak a formákat dobálja bele, hanem minden egyebet is, amiket aztán szintén összekavar a fakanállal :)

DJ Ficere
A hintát nem hintázásra használja, hanem hintakezelésre és DJ-skedésre. Az alfaholdbázis és a hinta között szokott ingázni jó sokat (fáradhatatlan :) ) , a hintára előszeretettel hasmánt rá is veti magát, miközben nagyokat rötyög, az alfaholdbázis zenéjére pedig TÁNCOL!! :DDD Egyfolytában rogyasztja a lábát a zenére! Haláli kispofa!! :DD

KEZÉT NYÚJTJA kabát felvételkor - először az egyiket, majd a másikat bújtatja be a kabát ujjába. Kis ügyes :) Ezt néhány napja - tán egy hete teszi.

Tegnap óta baromira élvezi, hogy fejjel lefelé tartja magát. Megtámaszkodik a kezein, kinyújtja a lábait és így nézelődik. A hintán is ugyanezt teszi. Szerintem nagyon élvezi a "fejjel lefele világot" :)

ÉRT SOKAT
A múlt héten valamiért egész sokat volt bekapcsolva a TV. Az egyik műsorban egy gong tálat mutattak, amihez ugyanolyan ütő párosult, mint a mi dobverőnk. Ficere ahogy meglátta az ütőt, elkezdte keresgélni a dobverőnket, és amikor megtalálta, szorgalmasan elkezdte püfölni vele a dobot :)
Múlt pénteken, amikor itt járt Anyu, agitáltuk Ficergőt, hogy csináljon zenét az alfaholdbázison. Amikor elkezdtem neki dúdolni a zenéjét, komoly arccal rám nézett a nagy barna szemeivel, majd odament a játékhoz, és megnyomta a zenegombot :)))
Amit tutira ért még, az APA, GYERE IDE, CSÜCCS, BABA, ZOKNI, BÖDÖN - és szerintem azt is, hogy "KAKI VAN A PELUSBAN, FÚÚÚJ BÜDI KAKI, GYERE CSERÉLJÜK KI A PELUST", mert ilyenkor huncutul elkezd menekülni előlem :DD

APA és REGGELIK
A sztár, a kedvenc. Amikor itthon van, vele kell lenni szinte mindig. Mondjuk, mostanában mintha csökkenne ez a tendencia, mert Emberem jelenléte ellenére, van hogy hozzám kéredzkedik, de azért ilyenkor általában vele szeretne lenni. Abszolút megértem - ki kell használni azt a kis időt, amíg itt van :) Reggelente pl. mostanában szinte mindig ő eteti, mert Apa kajája finomabb, mint az övé (ugyanaz, mondanom sem kell... :) ). Nagyon szépen kialakult egyébként a kis reggeli rituálénk: ébredés után nem sokkal pelus csere, öltözés és némi játék, aztán le a konyhába: tea készítés, kukoricadarás reggeli főzés, majd gyertyafényes asztalnál reggeli együtt. Ficerke először ölben - vagy az enyémben, de ha nálam, akkor is egy idő után átkéredzkedik Apához, aztán sétálgat és úgy eszik. Bár egyre többet marad ülve evés közben, azért jó lenne, ha megszokná, hogy ülve eszünk, ezért most épp egy etetőszék beszerzésen pörgök. Azt hiszem, erre fogjuk felhasználni az önkormányzattól kapott használt babacucc kuponunkat...

CUMI
A másik mánia. Huhh. Hát, erről jó lenne, ha kicsit leszokna. Van, hogy csak úgy a semmin nyűglődik, ilyenkor szinte mindig a cumit szeretné megkapni. Ha meglátja valahol - asztalon, polcon, földön (hát igen... bocsi, de van hogy ott marad...), azonnal elkezd nyüszíteni érte, és nyújtogatja a karját felé. Ilyenkor kénytelenek vagyunk "betömni a száját" :) Lassan elkezdem eldugdosni őket, hátha picit kevesebbet fogja így igényelni, ha legalább nem látja...

PELENKÁZÁSOK
Egyre jobb. Nem tudom írtam-e, de volt egy időszak, amikor azt hittem, belezakkanok a pelus cserékbe. Konkrétan leizzadtam közben. Nos, néhány kellemetlen birkózás után, melyben bebizonyosodott, hogy még én vagyok az erősebb, Ficergőke hajlandó hagyni magát bepelusozni úgy, természetesen néhány kompromisszumot nekem is hoznom kellett. Előszöris a peluslevétel ÁLLVA zajlik, sőt, még a popsitörlés is, sőt, még a kencefice is... majd ráillesztem a pelust hátulról a popsira, na ekkor megfordítom Ficerét, hátára fektetem és ezt a néhány másodpercet kb. nyugodtan kibírja. Általában adok neki valami kis játékot, figurát, hogy enyhítsem a "szenvedését" :) Szóval kb. megoldódott ez a kínlódás is. Juppiii! :)

2012. november 3., szombat

Változások

Hirtelen nagyon sokat fejlődött. Egyre értelmesebb dolgokat művel :) Szerintem rengeteget ért, olyanokat, amikre nem is gondolnék... és mégis. A jelek arról árulkodnak, hogy az info valahogy "átmegy". Már nem csak főz, mos, ír :), hanem távirányítóval kapcsolgatja (-ná) a tv-t. Nem csak úgy, hogy leülünk és nyomogatja a gombokat, nem kérem szépen. Pontosan úgy csinálja ahogy a nagyok: a távirányítót a tv felé tartja és kíváncsian várja, hogy a nyomogatás milyen változást idéz elő a képernyőn. 
Aztán. Tudja, hogy hol van a kölesgolyós bödön, így amikor kölesgolyót szeretne enni, odakéreti magát a konyhapultra, belenyúl a bödönbe, kicsit kotorászik benne, kivesz egy vagy több kölesgolyót és beletömi a szájába :) Falatozás közben tesz-vesz, belekerül a bödönbe néhány egyéb tárgy is, mint pl. fogvájótartó, stivia üvegcse, kapcsok... Mikor jóllakott, a parafa fedőt visszahelyezi a bödönre :)) 
Most már a teás cumisüvegre is mindig visszateszi a tetejét egyébként :)

Ma tett egy bizonytalan lépést előre, egyedül :) Ez úgy történt, hogy a földön épp önállóan álldigált, én meg hívtam, hogy jöjjön és akkor lépett egyet, de mivel maga sem hitte el, hogy ez lehetséges, gyorsan leguggolt :)) Ma este különösen fel volt ajzva, sokat sikongatott és nevetgélt, kúszott-"mászott", mindent csinált :) Ebben a felhevült állapotban elkezdte felfelé tornászni magát a lépcsőn - meglepődve tapasztaltam, hogy annak ellenére, hogy nem mászik, sikerült neki. Aztán amikor odamentem hozzá, kb. a negyedik lépcsőfoknál, már kérte is a kezemet - így végül lépegetés lett a dologból, de azért nagyon örültem, hogy legalább néhány lépcsőfokot egyedül ment fel.

Óriási változások álltak be a kajálás terén. Előszöris a legfontosabb: sokkal többet eszik mint régebben. Köszönhető ez valószínűleg annak, hogy már nagyon sokféle kajcsit eszik - többnyire velünk együtt. Ha valamit nem ehet (mondjuk pl. melegszendvicset), akkor "lebutítva" adom neki ugyanazt a kaját (pl. olivaolajjal megkent pirítós tönköly kenyeret). Amit még mindig kerülünk, azok a tejtermékek, tojás, és finomliszt. Ezeket nem kapja. Gyakorlatilag minden mást igen. Kedvence a körte - ezt nyersen, főzve, kompótnak, mindenhogy szereti. Most azt találtam ki, hogy a teájába rakom a főtt körte levét, hát ez nagyon bejön neki :))

Kitaláltam egy nagyon fincsi teát neki, mostanában ezt iszogatja éjjel-nappal: FAHÉJ TEA. Picit édesítem nádcukorral és tegnaptól körtelével. Ebben nem csak az a szuper, hogy ízlik neki, hanem az is, hogy ezáltal nem kell drága gyümölcslevekre költeni...

Spórolás terén egyre királyabb vagyok, de még mindig kell kicsit szorítani a gyeplőn... Ez a GYED állapot meglehetősen durva... Nem baj, szeretjük a kihívásokat!... :))