Mostanság kedvenc tevékenysége, a "DJ-skedés" :)
1.
Felfedezte a hinta zenélőgombját, így amióta rájött, hogy fel tud
kapaszkodni állásba a hinta lábán és meg tud állni mellette, azóta
előszeretettel nyomogatja a zenegombot, és néha meglöki a hintát, mivel
tudja, hogy elvileg mozognia kéne... :)
2. Az alfaholdbázis gombjait állva nyomkodja, a mögötte csüngő láncaimat pedig élvezettel rángatja :)
Folyton
járni akar. Ehhez mindig kéri a kezemet és gyakorlatilag én csak
rohanok utána :) Ennek ellenére, amikor nem járkál, egyre több időt
képes nyugiban magában eltölteni. Nézegeti a könyveket - a kirakós
könyvet és a kihajthatósat is. A "DJ pultokkal" is tök jól elvan, de
jobban szereti ha a közelben vagyok, mert sokszor szükség van a kezemre,
hogy megkapaszkodjon :) Érti már azt is, hogy "kutyus", de még nem
mutogat semmire. Max teper a cuccért. Viszont már puszit is ad :) Vagyis
valami olyasfélét. Odateszi a száját az emberhez - és vagy beleharap,
vagy nem :) Belém persze folyamatosan harapdál nagyokat, de többször
volt olyan is, hogy "csak" simán odahúzta a fejét/ száját hozzám és
magához ölelt. Szerintem ez neki "puszi". Imádnivaló, hogy egyre
értelmesebb, egyre többet és jobban tudunk kommunikálni. Annyira
aranyos!! A múltkor az apjával doboltak azon a dobon, amit tavaly Emberem szülinapjára vettem abból a célból, hogy Ficerének doboljon rajta, ha
sír. Meglepődtem, amikor Emberem szólt, figyeljem meg, Ficere rárakja
Emberem kezét a dobra, amikor azt akarja, hogy doboljon :) Szóval
egyre ügyesebben fejezi ki az óhaját. Ma este pl.a bealtatásnál nagyon
fel volt pörögve és észrevettem, hogy folyton a kis szoba felé tekereg,
mintha valamit nagyon akarna onnan. Bementünk és elég egyértelműen a
gyerekkori fej-párnám felé mutogatott, aminek az egyik oldala nevetős, a
másik oldala sírós kisfiú. (A sírós fele teljesen ép, a másik totál
tropa :) ) Tegnap fedezte fel ezt a "csodát", ami eddig az ágyának
számára kissé eldugott részén hevert, viszont ma délután annyira
rákattant, hogy amikor az altatásnál kezébe került a párna, vidáman
kurjongatni kezdett és belefúrta a fejét :) Természetesen a párna most
az ágyunk egyik oldalán pihen, hisz egészen hirtelen bekerült a VIP
játékszerek közé :) Ki hitte volna, amikor gyerekkoromban kényszeresen
mindig a mosolygó részével fordítottam felfelé? És hát valljuk be,
hosszú-hosszú ideig ez volt a párnám, amin aludtam :) Érdekes.
Emberm beteg volt múlt héten, és annyira ügyesek voltunk (kopp-kopp), hogy
mindezidáig nem kaptuk el (és remélem már nem is fogjuk). Ennek
nagyon-nagyon örülök!! Főleg, hogy Ficere nem anyatejcsis és ilyenkor
mindig arra gondolok, hogy az a kevés anyatejcsi, amit durván 5 hónapig
kapott, mégiscsak megtette a hatását. Érdekes, hogy Emberemmel jellemzően nem nagyon kapjuk el egymás nyavalyáit. Ez állítólag azt jelenti, hogy
másmilyen az immunrendszerünk (nagyon lebutítva mondva...), amit
tökéletes kombináció az utód számára :) Hát, remélem tényleg az!!
Az
apját még mindig imádja, de szerencsére már nekem is megörül, amikor
egy kis időre eltűnök, majd újból meglát. Sőt, mostanában előfordul,
hogy az apja öléből átkéredzkedni hozzám. Ez újdonság :) Ja, és akkor
is, amikor játszunk, egyre többször eszébe jut, hogy hozzám bújjon, vagy
belém fúrja a fejét, megharap. Ha leteszem, sokszor szinte azonnal jön
vissza, rángatja a nadrág száramat és visszakéredzkedik az ölembe. A jó
ideje megvásárolt Bohém mamás hordozót most kezdem igazán értékelni. Ez
az egyetlen olyan fajta hordozó,amiben vígan elvan, ui. ez nem
korlátozza a mozgásában. Nyilván, nem olyan stabil , de így is szuper.
Egyre többször használjuk.
A
fürcsizések mostanában rám maradtak. Amióta néhány hónapja Ficerének enyhe averziója támadt a fürcsizés iránt, Emberem egyre inkább rám hagyta
ezt a feladatot. Mi pedig élvezzük :) Elmondható, hogy egyre jobban
szereti a fürcsizést, de azért valljuk be, nem ez a kedvenc
tevékenysége. Néha van, hogy szinte épphogy beül a kádba, és már jönne
is kifelé. Ilyenkor nem erőltetem a dolgot, csak az arcát, nyakát
megmosom gyorsan, aztán jövünk kifelé.
A
kaja-ügy is fejlődik. Egyre többet eszik. Biztos azért, mert a
fogacskák most nyugiban vannak... Szerintem picit hízott is, de ebben
nem vagyok biztos, mert olyan kis nyúlánk gyerek :) Egyébként azokat a
kajákat szereti, amiket mi eszünk. Kár, hogy nem adhatunk neki bármit...
:( A múlt héten adtam neki olyan husit, amit a piacon vettünk és András
megfőzte. Ezt imádta!! A kezemet fogva csak úgy tömte a szájába a
falatokat! Iszonyú jóízűen kebelezte be a kis főtt tarja darabokat :) A
halat is imádja és a rizst is. A tegnapi sült zöldségeket is komálta.
Amióta jobban eszik, én sem parázom túl, ha néha kevesebb csúszik le a
torkán... Arra is rájöttem, hogy az esti vacsi tápot mind megeszi, ha a
maradékot az első felsíráskor adom neki. Ilyenkor félálomban beszlopálja
az összeset, s ez azért is előnyös, mert ezután azonnal visszaalszik.
Az éjszakai két Sinemil még mindig napirenden van, és ráadásul most már
mind egy szálig elfogy az összes. Nem baj. Ja igen, arra is rájöttem,
hogy az étkezések közötti felsírások alkalmával itókát adok neki. Így
viszonylag könnyen visszaalszik. Kivéve amikor nem - pl. tegnap,
amikoris elképesztően nyűgös volt... Azt hiszem, kicsit kicsípte a kaki a
popsiját :( Nem szokott ilyen lenni - tán még sosem volt- hogy éjjel
bekakilt... Három körül vettem észre, minthogy annyira nagyon
hisztis-raplis volt, megszagoltam a popsiját. Nem volt nagyon büdös, épp
hogy éreztem rajta azt a jellegzetes szagot :) Persze azonnal mentünk
pelus cserére. Szerencsére nem volt nehéz... A csere közben visszaaludt -
ez mindenkinek jó volt... :) Persze, hogy ne legyen "könnyű" dolgom,
azért csak visszaébredt kicsit. A peluscserék egyébként javultak. Most
már valahogy el tudom érni, hogy nyugton maradjon arra a rövid időre,
amíg rárakom a pelust. Többnyire a:
"Bagdadban, Bagdadban"
mondóka bírja lekenyerezni és még a
Pumukli dal :) (Hello, hello, nagy baj van kérem, riadó!...).
Az altatódalaim közül:
- Budapesti vásár téren
- Elment a két lány virágot szedni
- A Nap nyugodni tér
- A börtön ablakába
csak
ez utóbbit szereti. Erre megnyugszik, bealszik rá. A többinél előfordul
(pl. ma is), hogy elkezd nyekeregni, jelezvén, hogy jobb, ha
elhallgatok :) Nem tudom miért, de az "A börtön ablakába" nagyon tetszik
neki... Majd amikor nagy lesz, megkérdezem :)) (Úgyse fogja tudni,
sajnos... )
A héten végre
találkoztunk Hugiékkal is, volt némi atrocitás, mivel Ficere szeretetből
meghúzta Luludi haját, aztán később meg Luludi "leordította" Ficere fejét. Ezt Ficerém annyira zokon vette, hogy keserves sírásban tört ki...
Kis cukikám. Picit benyügizett estére, elfáradt. Egyébként egyre jobban
viseli a társaságot - pl. a tündérke unokatesókat, vagy a családi
megmozdulásokat, de azért még mindig előfordul, hogy egy-két ember
idegesíti, ilyenkor picit félre vonulunk vele, aztán megint minden oké
lesz egy ideig.
Hát, ezek
jutottak hirtelen eszembe... aztán éjjel majd biztos még jön egy csomó
gondoloat, amiket nem lesz lehetőségem azon nyomban leírni, így vagy
később kerül begépelésre, vagy elvész a virtuális térben. Nagyon álmos
vagyok (ittam közben egy pohár MAvro Dafnét), megyek aludni.
Ja
igen, megvettem azt a vibrációs övet (önkéntes eü.pénztári számláról),
ami fogyaszt- elvileg. Tegnapelőtt őta napi 1-2x használom. Imádom!! És
várom, hogy eltűnjön a hasam... (Persze, a tornát nem hagytam abba!!...)
Ja, és még!:
- szerdán megállt tök egyedül kb. olyan 2-3 mp-ig,
- csütörtökön sokkal tovább, szerintem olyan 5-10 mp-ig egyensúlyozott a saját lábán :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése