Édes zsiványka

Nem is kicsit! Az érdekli a legjobban, amit nem szabad. Valamelyik nap a múlt héten kizárólag három dolog érdekelte: a TV, amit előszeretettel paskolgat(na), a bejárati üvegajtó, amit lelkesen csapkod, ha hagyjuk, és az egyetlen szobanövény, amit a padlón hagytunk a mérete miatt. Ez utóbbi azért érdekes, mert egyrészt jól bele lehet kapaszkodni a kaspóba (ami felborulna, ha nem fognám, amikor rátámaszkodik), másrészt bele lehet markolni a puha földbe, harmadszor le lehet tépni a leveleit. Ja igen, roppant vonzó még számára az a kábeltömeg, ami az egyik elosztóba csatlakozik. Tegnap arra lettem figyelmes, hogy zsiványul somolyogva figyel engem. Én az asztalnál ültem, ő a kábelkupac közelében. És mosolygott. És engem figyelt. Egyértelmű volt, hogy valami zsiványságot forgat a fejében. Nyúlt a kábelek felé és nézett engem. Vigyorogva. Még a nyakát is behúzta picit, mint aki tudja magáról, hogy rosszban sántikál. Olyan édes volt, hogy nem bírtam ki, elnevettem magam, odaszaladtam hozzá és össze-vissza puszilgattam :)))