2013. január 3., csütörtök

Hol is tartunk most?


 Ó, kb. egy kilométeres bejegyzést kellene írnom, azt hiszem... A legokosabb talán az lesz, ha a jelennél kezdem. Ficere csodálatos kisfickó, iszonyatosan csibész, imádnivaló gézengúz, egy igazi kis tündérkrampusz :))
JÁR
Már nagyon ügyesen jár, mindig gyorsabban akar közlekedni, mint ahogy bír, és ami irtó vicces, hogy a biztonságosabb haladás érdekében kirakja maga elé két kis karját, így ellensúlyozva az eldőlés veszélyét :) Igazi "alvajáró" módszer :)) A lába, ahogy a dokibácsi megjósolta, teljesen rendbe jött magától, szépen rakosgatja maga elé, eltűnt a bal oldali (?) befelé csámpa.
OKOS
Jár az agya, dolgoznak a kis agytekervényei rendesen! Figyel minket és kombinál folyamatosan. Továbbra sem a játékok, hanem a használati tárgyak - leginkább a háztartási eszközök - érdeklik és foglalják le legjobban.
Az alsó szinten:
- a mosogatógép - erre, amint a jelenlétében kinyitom, rámászna, húzogatja kifelé az alsó kosarát, illetve kipakolná belőle a cuccokat
- a tűzhely - simán kinyitja a sütőt, rááll az ajtajára, majd tekergetni kezdi (!!) a melegítőlapok gombjait, és közben a szemével fürkészőn keresi (!!!), hol kezd világítani a főzőlap! Mondanom sem kell, a frász kerülget minden egyes alkalommal, tekergetem vissza a gombokat 0-ra, és közben hevesen magyarázom a fiamnak, hogy ezt azonnal hagyja abba, mert nagyon veszélyes. A vége persze az, hogy erőnek erejével lehámozom a sütőajtóról, ami legtöbbször heves nem tetszést vált ki belőle...
- hűtő - már nem hadakozom ellene, sőt, kifejezetten örülök, ha inkább itt turkál, minthogy a tűzhelyet babrálja. Bár, ma kivette belőle, majd leejtette a kókuszkrémes dobozt, aminek a tartalma kifolyt a padlóra, s ez nem tett éppen boldoggá, de általában atrocitások nélkül sikerül megúszni a "hűtőbéli kiruccanásokat".
Fent említettek a favoritok, azonban az alábbiakat is szívesen gyakorolja:
- apával a pulton ücsörögve tenni-venni (oda nyúlni, ahova nem szabad)
- teafiltertartó díszteáskannából a filtereket kiszedegetni és szétbontogatni
- konyhaszekrény ajtót és - fiókokat kinyitogatni, kipakolászni belőle az edényeket
- az edényeket kevergetni, dobálni (ezt egyébként egyre kevésbé)
- néhány napja már nem pakoltatja le velünk a plafon alatti rúdon függő edényeket és egyéb konyhai eszközöket, amiket a múlt héten még rendszeresen leszedetett velünk - még akkor is, ha nem is akart játszani velük :) Különös tekintettel a két teflon serpenyőre, amikért a leginkább rajongott. Néhány napja valahogy nem foglalkozik se velük, se azzal, hogy fent lógnak a helyükön.
 A felső szinten:
- mosogatógép - nyilvánvaló, hogy a mosást elejétől a végéig képes levezényelni :) Gép bekapcs, ajtó kinyit, ruha be, ajtó be, gombokat teker, ajtó ki, ruha ki  - majd ismétlés :)
- hinta és "alfaholdbázis" a slágerlistán lefelé ívelőben - már nem foglalkozik velük annyit, mint régebben. A hinta zenéjét sem indítja el, mint ahogy tette mondjuk egy-két hónapja, amikor állandóan és egyfolytában, kötelező jelleggel nyomogatta azt a bizonyos zenegombot. Most is használja a hintát, de inkább azt a gombot tekergeti (ami sokkal nehezebb), ami a hinta lengését szabályozza. Aztán bele is ül, vagy belekéredzkedik és élvezi, hogy himbálózik :) Az alfaholdbázist is szereti még mindig, de mondjuk napjában egyszer-kétszer rövid ideig zenél rajta.
- ágy: imád hemperegni rajta, dobálja magát a párnákra, gurul, vetődik és közben nagyokat kacarászik, sikongat :)) Ilyenkor persze nem bírom ki, utána vetem magam, össze-vissza gyömöszölöm, csikizem, puszilgatom, együtt vidámkodunk és jókat mulatunk :)
- a kis szobácskája: itt leginkább a fiókok kihúzogatása, majd a ruhák kipakolása, illetve a hősugárzó "kezelése" a fő tevékenysége. Egyre jobban szeret felmászni, majd lemászni az ágyról. 
- csak úgy járkálni: az ágytól a tükrös szekrényig sétálni nevetve, és pusztán élvezni azt, amit csinál, azt, hogy JÁR :) (oda-vissza, oda-vissza többször :))) )
- Eszter és Benő kisszekrénye: na ebből napjában többször is kipakol.
- szennyes kosár: kéri felhajtani a tetejét, majd kiszed belőle néhány ruhát (a múltkor speciel Benő alsógatyájától egyszerűen nem bírtam megszabadítani, minduntalan újból és újból a kezébe került, láthatóan nagyon ragaszkodott hozzá :))) Még szerencse, hogy tiszta volt, de látványra elég gyanús: kopott, lukas, szétmosott, kinőtt, egyszóval elnyűtt gatya volt, de Ficerének valamiért nagyon megtetszett :DD
- habtapi: szedegeti belőle kifelé a kisebb elemeket, majd próbálja visszatenni. Kedvence egy kör alakú forma, ami a hatosnak a belseje :))
CUKISÁGOK
Imádja rágcsálni a fogkeféimet, a STEVIÁS üvegcsét (finom édes), amit állandóan keresnem kell, mert minduntalan magával hordja, amerre jár, aztán egyszercsak eldobja, vagy elejti, vagy egyszerűen csak elég lesz belőle és ott hagyja. Ugyanígy jártam persze a fogkeféimmel is - volt 4!!! db, amikből egyik alkalommal egyet sem találtam a fogmosópoharamban... :-/ Aztán szép lassan előkerültek - egy talán még mindig a hintája alatt hever. (Amit viszont nem értek, hogy hova tűnnek a kávés kanalak??? Szívesen olvasnék egyszer egy értekezést a kávéskanalak vaporizálódásáról, ugyanis a 6 db-ból már csak egyetlenegy maradt meg, holott két hete még volt 3, amit szintén nagyon keveselltem, de még mindig több volt mint 1! Ráadásul a családban csak én használok kanalat a kávéhoz - Emberem üresen issza - ezért ez felettébb gyanús és elgondolkodtató...) Egyébként a tárgyak mostanában nem csak eltünedeznek, de egyirányú helyváltoztatásokat is végeznek: minden a padló felé tendál. Szinte lehetetlenség végighaladni a szobán úgy, hogy ne rúgjak bele valamilyen csörgő-zörgő csodába, esetleg cumisüvegbe, tápszeradagolóba, plüss állatba, ne lépjek rá valamilyen ruhadarabra, edényre, apró játékszerre. A legkellemetlenebb, amikor éjjel csendben osonnék a sötétben, s egyszercsak határozott hangon megszólal Pocak, a kutya: "szeretlek" vagy "szív, piros szív". Ettől csak rosszabb, amikor énekelni kezd: "az ici-pici pókfi, a vízköpőbe bújt" stb. Ilyenkor riadtan keresem a játékkutya jobb talpát, ugyanis ott van a leállító gomb. Brrrr, őrület. Ha már a tárgyaknál tartunk, észrevettem ám, hogy sokkal gyakrabban TÖRNEK mint általában. És nem csak Ficere miatt, hanem miattam is. Valahogy kapkodóbb lettem mint voltam - a múltkor pl. annyira siettem a mosogatógép kipakolásával, hogy ripityára, de RIPITYÁRA- azaz apró darabokra - törtem egy üvegpoharat. Ergo: jól kitoltam magammal, mert egy fél óráig szedegettem a kis üvegszilánkokat a konyhapultról, a konyhapulton sorakozó tartóedényekből és nem utolsó sorban a padlóról... Tegnap egy porcelán tálat sikerült megsemmisítenem, de az legalább "csak" szimplán a földre esett...
De térjünk vissza cukiságokra: imádja meglóbálni a nappali közepére felaggatott bordó mozaik gömböt, aminek az ÁRNYÉKÁT szokta megcsodálni, ahogy himbálózik! Emberem mesélte, hogy egyszer nem volt árnyék (mert nem volt felkapcsolva a villany) és emiatt Ficerke egész elszomorodott :) CUKI :)
Végtelen cukisága még, hogy bújik, ölel, paskol, kapaszkodik, nevetve mászik ránk, hancúrozva ÖRÜL nekünk, felkiált vagy kurjant egyet és úgy ölel meg. 
Grimaszolva felhúzza az orrát és SZUSZOG! :DD Egész régóta grimaszol így, amit fogalmunk sincs, honnan lesett el, vagy talán genetikai adottság volna? Mindenesetre most már mi provokáljuk ki, úgy, hogy őt utánozva szuszogunk neki, erre ő válaszul visszafintorog a kis felhúzott orrával - hát ezen mindig jókat mulatunk _ Artonddal együtt :)
Viszonylag régóta TAPSOL, de pont MA hozzátettem, hogy ez "tapsi-tapsi" és azóta ha mondom, akkor tapsol  - nagy örömmel persze, fülig érő szájjal :)
Van még egy csomó cukiság, de még annyi mindenről kéne írnom, hogy egyelőre legyen elég ennyi -talán még azt megemlítem, hogy megörül magának a tükörben, mosolyog, vigyorog, amikor észreveszi magát benne :))
NEM ANNYIRA CUKI CUKISÁG
Irigy, féltékeny, ugyanakkor nagyon érzékeny. Szégyen vagy nem, ez van. Apa mellől mindenkit elhesseget - főleg engem, de ugyanígy B-t, E-t is. Nem csak elhesseget, hanem idegesen kiabál, mérgelődik - ma konkrétan le akarta szedni rólam Emberem kezét, csak Emberem nem hagyta. Próbálta megértetni Ficerkével, hogy engem is szeret :) Persze Ficerét ez egyáltalán nem hatotta meg...
Irigy: amikor Lulu unitesóék meglátogattak minket, nem adta neki oda a játékait!! MIndet kiszedte Lulu kezéből, még azokat is, amikkel ő nem is akart játszani, csak ne lássa őket Lulu kezében! Ó jajjj!! Minő szégyen, de nincs mit tenni ,szembe kell nézni a tényekkel: Ficere egy kis irigy zsivány. Ezt már csak az űberelte, amikor Szilveszter éjjel, Luluéknál vendégségben Lulu játékait orozta el sorra Lulu orra elől!! Sőt! Látszott, hogy azon járatja az agyát, hogyan lehetne úgy eliszkolni Lulu közeléből, hogy a játékát is magával menekítse! :DD Szerencsére Lulu magasról tojt az egészre, őt csak egyvalamivel lehetett kihozni a sodrából, ha az Anyját is meg akarták kaparintani. Na, az erre utaló magatartás nála is kiverte a biztosítékot: ekkor heves kiabálásban tört ki, nem hagyta magát. Irigy kis kópénk viszont a nagy hangra általában elég érzékenyen reagál: elsírja magát. Lesz mit csiszolgatnunk a viselkedésen, azt hiszem... :) :*
EGYEBEK
Az autózást egyre jobban bírja, nem csak az autózást, hanem a vásárlást is - a legutóbbi alkalmakat szerintem kifejezetten élvezte. Nagyokat nézelődik a baba- vagy bevásárló kocsiból, ha pedig megunta, vagy elege van, kiveszem és felfedező körútra indul - például a ruhafogasok alatt... Ilyen is volt az egyik ruhás üzletben... :)
A kabátjába ügyesen rakosgatja a karocskáit, a sapkát már maga próbálja felhúzni a fejére, ami még nem igazán sikerül neki... :), de a levétel annál inkább.
ÉRTI
Tudja, hogy amikor azt mondom, hogy "megyünk-megyünk, utazunk", akkor elindulunk valahova, érti, hogy "fürcsizünk, lesz pincsi-pancsi" (ilyekor felderül az arca, nevetni kezd, és mutogat a fürdőszoba felé :)) ), érti, hogy felmegyünk, lemegyünk, kicseréljük a pelust, nyomd meg a gombot, csináljunk kávét, porszívózzunk, megmossuk a pofikádat és még rengeteg mást - valószínűleg olyanokat is, amikről sejtelmem sincs. Ma pl. az történt, hogy E. és L. meglátogattak minket, s amikor B. került szóba, Ficere B. cuccaira kezdett mutogatni. Na, itt nekem is elállt a lélegzetem. Persze, lehetne a véletlenre is fogni, de ez elég valószínűtlen. Azt is megérti, amikor elmagyarázom neki, hogy wc-re kell menjek, addig játsszon picit a járókában. Tulajdonképpen simán lehet, hogy majdnem mindent ért. Mert amikor elmagyarázom neki, hogy "ezért-vagy azért ne csináld, vagy ezért vagy azért csinálom így", akkor általában lehiggad, mint aki megértette, miről van szó. Érdekes, ugye? :) Pl. a pelus cseréknél. Előfordul, hogy nincs kedve hozzá, és nem akar a kiságyra telepedni. Többször is volt, hogy elmagyaráztam neki, ki kell szedni a büdi kakit és megnyugodott, hagyta magát... Ilyenek is vannak.
FOG
Ismét kibújt egy fogacska: fönt, a jobb oldalon egy kisrágó. De nem a többi mellett, hanem egy vagy két hellyel odébb. Mindjárt le is csekkolom, melyiknek kéne jönnie, mert ez szerintem elég szokatlan :)
Fuhhh... Még semmit nem írtam a szülinapról, meg a Karácsonyról, meg arról, hogy vendégségben voltunk és hogy ott mi történt.... Lehet, hogy nem is fogok. Meglátjuk. Egyelőre ennyi telt az erőmből és már ennek is örülök... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése