Mint
említettem, Ficerénk elég sokat fejlődött az utóbbi időben - legalábbis
szerintem. A fejét pl. már magától tartja, s valahogy ez is olyan
"észrevétlenül" alakult ki... épphogy csak nemrég ráeszméltem. Egyre
többet mondja a magáét és már rendíthetetlenül mosolyog az emberekre -
szerencsére rám is :)) Főleg amikor "babanyelven" beszélek hozzááááá
jóóól elnyúúúújtva, hogy ugyeee kis csilllagooooom - és közben ezerrel
virul a fejem, mert ilyenkor mindig hatalmas mosollyal válaszol, ami a
szívembe hatol s úgy érzem, elveszek a tekintetében és egyszerűen csak
elolvadok a gyönyörűségtől... Még most is belekönnyezek, ha
rágondolok... :) Érdekesen alakultak az utóbbi napok - a héten kétszer
is hatalmasat aludt: a szuri napján és az azt követő napon (egyszer du.
5-től, aztán másnap 6-tól folyamatosan másnap reggelig - persze
beleszámítva az éjszakai félkómás szopikat is). Most már azt gondolom,
hogy ez az oltás hatása volt, ui. tegnap és ma éjjel meglehetősen
felszínesen aludt és kilencnél hamarabb nem lehetett elaltatni. Ja igen,
és akkor még itt volt ugye a ma hajnali hancúr... Ennek az lett a
következménye, hogy már néhány órája apa karjaiban húzza a lóbőrt - ha
lehet ezt egy kisbabára mondani... :) Elgondolkoztam, hogy valahogy
nálunk nem tud normális "rendszer" kialakulni és ez biztos baj...
Valahol mindig borul a ritmus - pl. most a nagy délutáni bealvás miatt.
Máskor meg a nem alvás miatt. Nehézkes az etetés ügy is, mert a cicim -
főleg a bal oldali - nappal nem nagyon kell neki (éjjel, kába
állapotában elfogadja, s elég is neki ami benne van - biztos azért mert
bealszik néhány perc után :) ), ui. megszokta, hogy a cumisüvegből "dől a
lé", így mindig beletelik egy kis időbe, míg elkészül a táp, addig meg
néha idegrohamot kap szegény - amitől viszont én stresszelek be. Most
már okosabb vagyok: kiszámolom hogy kb. mikorra várható, hogy megéhezik a
kis kópé és inkább előre elkészítem az adagot. Előtte azért persze
megpróbálom cicire tenni - néha bejön, néha nem... Néhány napja
megijedtem, hogy teljesen elfogyott a tejem, de miután tegnapelőtt
beszéltem Hugival, elhatároztam, hogy nem, nem adom fel és még egyszer
egy utolsó sanszot adok a dolognak: elkezdtem vedelni a vizet. Tegnap
sikerült 4 litert magamba passzíroznom, és valóban, egy kicsivel több
anyatejet sikerült ma leszipákolnom a béna elektromos pumpával. Emberem
rendelt Németo-ból egy szuperjó gépet, de az még sajnos nem érkezett
meg, pedig várom mint a messiást!... Abban bízom, hogy ha megiszom a
napi 4 litert, plusz rendszeresen kiürítem a ciciket, akkor sikerül
megnövelni a tejtermelésemet... S így hátha visszaszokik a kis csibész.
Meglátjuk. Most nagyon bízom ebben a módszerben. Hugi roppant ügyesen
kezelte ezt a szoptatás dolgot, s most már minden etetés alkalmával kb.
100 ml-t tud produkálni a kisbabájának, s még marad is némi a cickóban.
Ez nekünk is nagy szerencse, ui. a maradékot szorgalmasan fagyasztgatja,
s így Ficerkének is csurran-cseppen majd a jóból ;) Azért én is igyekszem,
s épp azért kezdtem el dönteni magamba a vizet, mert úgy gondolom, hogy
egyrészt ha Hugi is képes rá, akkor én is - mármint 4 liter vizet
benyomni egy nap alatt, másrészt meg amíg van remény nem adom fel!! :)
Idő közben rájöttem ui., hogy nem csak az az előnye az anyatejnek, hogy
egészségesebb, mert az immunrendszert védő- és a természetes bélflóra
kialakítását segítő anyagokat tartalmazza, hanem azért is, mert
egyszerűen:
1. sokkal kényelmesebb a babának
2. sokkal kényelmesebb a mamának
3. sokkalta olcsóbb (bár ez utóbbi az elfogyasztott ásványvíz mennyiségét tekintve nem biztos...)
Szóval hajrá van!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése